Tinikézben szupererő? – Az erő krónikája filmajánló
Ha azt mondjuk szupererő, szuperhős, mindenkinek egyből maszkos, latexcuccos csajok és tökéletes, szívtipró pasik ugranak be. Vasember, Amerika Kapitány, Pókember… A jó ügy érdekében harcolnak, megmentik a világot a pusztulástól, satöbbi satöbbi, a Marvel és a DC ontják az ilyen és ehhez hasonló történeteket. Mindenkiben felmerülhetett már a kérdés: mi lenne, ha nekem is lenne valami természetfeletti képességem? Vajon milyen irányba változtatná meg az életem? Áldás vagy átok? Az erő krónikája is ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Joshua Trank és Max Landis első szárnypróbálgatása az egészestés filmek világában alaptörténet szempontjából egyszerű: Andrew Detmer (Dane DeHaan) elhanyagolható, magába zárkózott figura, jókora lelki sérüléssel és tengernyi elfojtott indulattal, ami nem is csoda, hisz meg van áldva egy halálos beteg édesanyával és egy alkoholista, erőszakos apával, mindemellett még pénzük sincs. Reggelente az unokatestvére, Matt Garetty (Alex Russel) hordja suliba, és annak érdekében, hogy kimozdítsa a megszokott kis világából, elrángatja egy buliba. Innentől indulnak be az események, ugyanis a suli legmenőbb arca, Steve Montgomery (Michael B. Jordan) és Matt rátalálnak egy furcsa alagútra, aminek a szívében egy ismeretlen eredetű erőforrás lüktet. Robbanás, durranás, vakító fény, és a következő vágásnál már újdonsült erejüket próbálgatják. Természetesen, ahogy egyre több képességük kerül elő, és fokozatosan erősödnek, ezzel egyenes arányosságban nő a problémák száma és komolysága is.
A megvalósítás már kicsit bonyolultabb, ugyanis Josh Trank az úgynevezett „found footage” formát választotta. Ez nem igazán újdonság, hiszen az Ideglelés, a Cannibal Holocaust vagy a Paranormal Activity után egyáltalán nem idegen a nézőnek a kézi kamerás megoldás. A műfaj azért is érdekes, mert ugye legtöbbször végig a főhős szemszögéből nézhetjük végig a cselekményt. Trankék azonban beújítottak: ha nem Andrew készülékén keresztül, akkor biztonsági kamerákon, híradón, telefonokon keresztül követjük az eseményeket. Hogy még szélesebb látókört biztosítsanak, Andrew kameráját néha Matt és Steve is kölcsönveszi, sőt, kapunk még egy „kamerás karaktert” Matt szívszerelme, Casey (Ashley Hinshaw) személyében. Ez a filmes megoldás mindenképp közelebb áll a történet mondanivalójához, mintha „rendes” formában lenne, mert ugye azt igyekszik bemutatni, hogyha egy tinédzser kezébe hatalmat adunk, nem feltétlenül az lesz az első gondolata, hogy testhez simuló cuccba pattan, és egy hangzatos név meg maszk mögé bújva megmenti a világot.
Mindent összegezve különleges, elgondolkoztató filmmel állunk szemben. Amennyiben nem állunk hozzá hatalmas elvárásokkal, kifejezetten szórakoztató a természetfeletti sztorik szerelmeseinek, és az átlag nézőknek egyaránt.
Szerző: Enikő
