Gótikus-elektronikus zene London lüktetésében

Hogy mivel érdemelték ki az egyedülálló jelzőt? Az énekes /Tom Smith/ egyszerűen elképesztő orgánummal rendelkezik. Mély, hátborzongató, rendkívül karakteres hangja rabul ejti a hallgatóságot. Furcsa, hogy idősebb korosztályba tartozó férfire enged következtetni, holott elég fiatal az énekes. Ez a hang mellé társul a banda többi tagja, Chris Urbanowicz, Russel Letch és Ed Lay. Hangzásvilágukat nehéz hasonlítani más együtteséhez. Ennek is köszönhető, hogy olyan könnyen felkeltik a zenekedvelők érdeklődését. Hangzásuk jellegzetessége a sötét tónusú alap ötvözve a sodró lendülettel. A dalaik általában könnyen befogadhatók, úgymond slágeresek, mégsem nélkülözik a komor felhangokat.

Az együttes tagjai Birminghamben kezdték zenei pályafutásukat. Egytől egyig képzett zenészek, igazi művészekkel van dolgunk, ugyanis a Staffordshire Egyetem zenetechnikai szakára jártak mindannyian, ott is ismerkedtek össze. Azt talán elmondhatjuk, hogy nagy ritkaság ez manapság, hogy egy indie-rock bandát képzett zenészek alkossanak. A bandát 2005-ben alapították. Példaképként, hatásként a Franz Ferdinandot, az Interpolt, a The Chameleonst, a Kitchen of Distinctiont és a U2-t emlegetik. Korábban a Fused magazin fedezte fel őket egy tehetségkutató versenyen.

Debütáló kislemezük ’Bullet’ címmel jelent meg, melynek köszönhetően hamar nagy ismertségre tettek szert és rohamosan megnőtt a rajongótáboruk. Első nagylemezük a ’The Black Room’ hatalmas siker lett, rögtön elnyerte a kritikusok elismerését is. Leghíresebb daluk az albumról a ’Munich’ lett. Az albumuk elérte a platinalemezzé alakulást is. Az eddigi sikereiknek köszönhetően felléphettek a Lollapalooza fesztiválon is, ami nagy presztízsértékű.

Ezután világkörüli turnéra indultak, közben elkészítették második nagylemezüket. Az ’An End Has A Start’ album hangzásvilága érettebb, komolyabb, érezhetően tapasztaltabbak voltak már a készítői. Sikerült kifejezni a banda stílusát, mondanivalóját. Itt már több a billentyűs rész a borzongató gitárok és mély énekhang mellett. Dalszövegeik eléggé súlyosak, a közeli barátok halála, illetve betegsége inspirálta szövegek jól passzolnak a dallamokhoz, szeretetet, megnyugvást, vigasztalást és elfogadást hirdetnek.

A legújabb albumuk az ’In This Light And On This Evening’. Ez már egy világsikerű zenekar munkája, akiket méltán tartanak az Egyesült Királyság legemblematikusabb, legeredetibb, legfigyelemreméltóbb együttesének. A zene elektronikusabb lett, de nem zavaró módon, ezzel misztikusabbak lettek. Tom Smith elmondása alapján szerették volna emberibbé tenni a gépzenét, meghódítani ezt a területet is. Az albumot áthatja a londoni életérzés, mind zeneileg, mind dalszövegében nagyban inspirálta a bandát a nagyváros. Az elektronikus zene hivatott becsempészni az eleven város lüktetését minden egyes számba. De mindezek mellett nem vesztette el gótikus, melankolikus felhangját az album.

Popos jellegüket visszafojtották, valószínűleg ennek köszönhető, hogy nem terjednek villámsebességgel a közcsatornákon mint a hazai rádiókban vagy zenei csatornákon. Ismételten azt kell, hogy mondjam, talán nem is baj. Hisz mindannyian tudjuk, hogy ez mennyire nem tesz jót egyes zenekaroknak…

Albumaik:

·         The Back Room, 2005. július 25.

·         An End Has a Start, 2007. június 25.

·         In This Light And On This Evening, 2009. október 12.