Scooby-Doo atyja, Houdini, Verne (március 24.)

Houdini

George Bernard Shaw ír drámaíró szerint a legtöbbet emlegetett nevek a világon: Jézus, Sherlock Holmes és Houdini. Harry Houdini a legendás szabadulóművész, igazi nevén Weisz Erik. Budapesten született 1874. március 24-én (ezen a napon). Fiatalkorában települtek át Amerikába, Magyarországot nem tekintette szülőhazájának.

A bűvésztrükkök már gyermekkorában felkeltették érdeklődését. Főleg szkepticizmusa motiválta, hogy rájöjjön a trükkök rejtélyére. Több leleplező könyvet is írt. Ő maga is bűvészkedett, de hírnevét a szabadulóművészete hozta meg neki.

Bármilyen bilincsből kiszabadult, nem jelentett neki akadályt a kényszerzubbony se. Sokszor több száz méter magasból lelógatva vagy a víz alatt egy ládába zárva hajtotta végre a mutatványt. Egy vízzel teli tejes kannából is kiszabadult láncaitól megszabadulva.

Azonban még Hudini sem volt képes megszökni a halál elől. Egy egyetemen tartott bemutató során megjegyezte, hogy hasizmai, olyan erősek, hogy senki sem tehetne kárt benne. Kijelentése után egy egyetemista váratlanul hasba vágta, ami súlyos belsősérüléseket okozott neki. Makacssága miatt még azon az estén fellépet és utána kórházba szállították. 52 évesen zárta fogdájába a halál.

Rajfilm celebek menedzsere

Ezen a napon született Joseph Barbera 1911-ben. Úgy hiszem kevesen ismerik ezt a nevet. És ha azt mondom, hogy Tom és Jerry vagy Scooby-Doo? Gondolom ezek a rajfilmek már ismerősebbek. Joseph Barbera és William Hanna fejéből pattantak ki ezek a híres "rajzfilm celebek". Nekik köszönhetjük még a Frédi és Bénit, a Foxi Maxit, a Maci Lacit, a Hupikék törpikéket, a Flúgos futamot.

Arany Laszló

Arany László nem hozott szégyent sem keresztapjára, Petőfi Sándorra, sem édesapjára Arany Jánosra. Ahogy apja is, ő is hatalmas mennyiségű tudást és műveltséget halmozott fel. Írásaiban apja munkásságát követte. Főművét, A délibábok hősét kevesen szokták ismerni, viszont a főszereplő neve, Hübele Balázs annál ismerősebben cseng sokak fülében. Arany Lászlónak köszönhetünk még egy jelentős népmese gyűjteményt is. 1844-ben született és a mai napon lenne 166 éves.

Sci-fi atyja

Sokan hihetik úgy, hogy sci-fi 20. század „találmánya”. A science fiction, azaz a tudományos-fantasztikus, olyan irányzat mely elrugaszkodik a mai kortól és a tudomány segítségével teremti meg saját világát. A sci-fi általában a jelenlegi technológiai vívmányokat gondolja tovább és valóságnak ábrázolja azt, ami még csak elmélet, ezzel egy lehetséges tudományos jövőképet ad.

Ha ebbe belegondolunk, akkor észrevehetjük, hogy már a reneszánszban is voltak hasonló elképzelések. Leonardo da Vinci például már a 15. században lehetségesnek tűnő terveket készített repülő szerkezetekről, tengeralattjáróról, tankról. Holott ezek a szerkezetek csak a 20. század első felében jöttek létre (első repülés 1903, első igazi tengeralattjáró 1943, első tank 1916).

Viszont Jules Vernét tartják a tudományos-fantasztikus igazi megteremtőjének, hiszen irodalmi formában ő használja elsőként „a tudományos fantáziálást”. Verne Gyulaként is ismeri a magyar köztudat, de ez megtévesztő, hiszen francia volt. Sokszor feldolgozta a filmes világ a regényeit. Gondoljunk a „80 nap a Föld körül”-re vagy Nemo kapitányra és a csodás tengeralattjárójára, a Nautilusra. Ezen a napon 105 éve (1905-ben, az első folyamatos vízalatti működésre képes tengeralattjáró előtt 38 évvel) hunyt el a sci-fi atyja, Jules Verne.

Világnapok

Ez a nap a tuberkulózis (tbc) világnapja, az Egészségügyi Világszervezet által 1982 óta.

A kereszténységben pedig az örömhír ünnepe, amikor is Gabriell angyal megjelent Máriának és tudatta vele, hogy gyermeke fog születni.

Képek:
http://jewsribsinbearjaw.files.wordpress.com/2009/09/harryhoudini1899.jpg