Kínzások és öngyilkosságok (március 22.)
Új cikk sorozatunk indul a mai naptól. Szemezgetünk az adott napon történt események évfordulóiból. Március 22-én, 1776-ban Mária Terézia eltörölte a kínvallatást, majd 157 évvel később (a sors iróniájaként) ugyanezen a napon megnyílik az első náci koncentrációs tábor. Elhunyt a nagy német író, Goethe, akinek a nevéhez kötődik (a számos irodalmi alkotáson túl) az első nagy öngyilkossági hullám.
Vége a kínzásoknak
Mária Terézia uralkodása 1470-től kezdődött Magyarországon. Rengeteg intézkedést hozott, melyek vitatottak, abból a szempontból, hogy hasznosak voltak-e az országnak. Bárhogyan is, de az oktatási törvényei pozitív hatásúak voltak. Igen, kedves iskolát utáló általános és középiskolás diákok, a kötelező iskolába járást Mária Teréziának köszönhetitek (bár akkor még 6 és 12 év között volt kötelező).
A középkori igazságszolgáltatásban bevett módszer volt addig kínozni a vádlottat, amíg be nem vallja tényleges vagy vélt bűnét. Csak a vallomás volt fontos, az önbeismerés volt a bizonyítékok királya, mely kétségbe vonhatatlannak számított. Mondanom se kell, hogy sok ártatlan ember tört meg a vallatás során és vallottak be olyan bűnöket, amelyet nem követtek el, hiszen a kínvallatások határtalan brutalitással zajlottak. A hóhérok repertoárjába tartozott az éheztetés, végtagok nyújtása vagy a csontok darabokra törése satu segítségével, de akadt halálra etetés, itatás és megalázások különböző formái, csak hogy a legnépszerűbbeket említsem.
Ezt a korszakot Mária Terézia zárta le 1776. március 22-én rendeletével, amely megtiltotta a kínvallatást.
Modern kori kínzás
Kínzások újabb korszaka kezdődött ugyanezen a napon csak 157 évvel később (1933). Megnyílt az első náci koncentráció tábor Dachauban, mely később minden tábor mintája volt.
A kínzásnak újabb indoka lett. Már nem csak a vallomások kikényszerítésére használták, hanem orvosi kísérletekhez is. Az emberkísérletekhez a foglyok lettek az alanyok. Dachauban főként a pilótákat érő hatásokat szimulálták. Centrifugális gyorsulás, magas és alacsony légnyomás és a hideg víz hatásait tesztelték. Más táborokban is az emberi tűrőképesség határait feszegették: direkt elrontott műtétek, oltóanyagok mellékhatásainak kimutatása, szándékos fertőzések. Az orvosok azzal is kísérleteztek, hogy a rabok holttesteit, hogyan tudnák felhasználni ipari célokra. A mai napig él egy legenda arról, hogy emberből készült szappant gyártottak és adtak el a nácik. Erre nincs bizonyíték, viszont a Danzigi Anatómiai Intézetben találtak erre utaló kísérleteket.
Goethe és a "médiabotrány"
A német- és a világirodalom egyik jelentős alakja, Johann Wolfgang von Goethe ezen a napon 1832-ben hunyt el. Számos művet hagyott hátra az utókornak. Életének fő műve a Faust, melyet szinte egész életén át írt, csiszolgatott. A mű egy drámai költemény, mely az élet és a kor nagy kérdéseit boncolgatja irodalmi igényességgel (akár csak Madách Imre Ember tragédiája, vagy Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje).
Goethe egyik legmeghökkentőbb műve Az ifjú Werther szenvedései című levélregénye. Nem is a tartalma, hanem a hatása meglepő ennek a műnek. A főhős szerelmi bánata és öngyilkossága öngyilkossági hullámot indított el. Hasonló helyzetben lévő fiatalok sárga mellényben lőtték főbe magukat, akárcsak a mű főszereplője. A média hatására elkövetett öngyilkosságokat az eset alapján Werther-effektusnak nevezik a pszichológiában.
Természetesen ezek az események vitát váltottak ki a közvéleményben. Akadtak rajongók is, akik akár a könyv jeleneteivel díszített tárgyakat is képesek voltak beszerezni. A 18. század médiabotrányaként is emlegetik azt a hatást, amit a mű kiváltott.
A víz világnapja
Március 22-e a víz világnapja. Az ENSZ nyilvánította ki ezt a világnapot 1994-ben, hogy felhívja a figyelmet a víz fontosságára napjainkban. Vízkészleteink végesek és ha továbbra is ilyen mértékben szennyezzük őket, akkor ez a közeljövőben nagy problémákhoz vezethet.
Kép: http://www.privatbankar.hu/cikk-kepek/kinzas_kozepkor.jpg
Szerző: PG
