Az alvás mikéntje

Miért is fontos, hogy aludjunk?

„Hogy ne legyünk fáradtak”, mondhatnánk első gondolatra. Természetesen így van, de ezen kívül még sok minden történik velünk miközben szundítunk.

Alvás közben fokozódik a sejtosztódásunk és csökken a sejtelhalás, éppen ezért fontos, hogy mindig annyit aludjunk, amennyire szükségünk van. Azt, hogy mennyi az átlagos alvásigénye egy embernek, nehéz behatárolni pontosan, hiszen függ az életminőségtől, a napi tevékenységektől, a kortól és még számos tényezőtől. Ettől függetlenül azt szokták mondani, hogy a gyerekek alvásigénye napi 9, a felnőtteké pedig 7-9 óra és ez az igény a kor előrehaladtával egyre csökken.

Fázisok, avagy mi történik, amikor alszunk

Az alvást két fázisra lehet bontani, melyek váltják egymást 4 az 1 arányban. Az első fázis a gyors-szemmozgás-nélküli fázis (NREM). Ezt lassú hullámú alvásnak is nevezik. Ebben a szakaszban szabadulnak fel a növekedési hormonok és áll helyre a szervezet energiaháztartása.

A következő fázis a gyors-szemmozgásos alvás (REM) melynél a végtagok átmenetileg nem képesek a mozgásra és ilyenkor történik az álmodás is. Ekkor agyunknak gondolkodásért, tanulásért felelős része az aktív. Az éjszaka lefolyásával a NREM szakaszok hossza rövidül, míg a REM fázisok időtartama megnő.

Alváshiány

Az alvást, pihenést sokszor mi magunk gátoljuk. Rohanó életünkben erre egyre többször van szükség, illetve mi érezzük szükségesnek. Különböző eszközökkel próbáljuk elnyújtani az ébrenlétet. Kávét, energiaitalt, teát és még ki tudja mit használunk töménytelen mennyiségben. De sajnos, bármily szép és jó is lenne a koffein nem helyettesíti az alvást. A fáradtság érzése ránk telepszik, amit szervezetünkben az úgynevezett adenozin mennyiség növekedése okoz. Próbálhatunk ellenállni, de ha így teszünk, szervezetünk sínyli meg. Az alvás hiánya rontja az ítélő- és teljesítőképességet és növeli a balesetek kockázatát. Kutatók még azt is bebizonyították, hogy az alvás megvonása, illetve a minőségi alvás kiiktatása súlyos következményekkel és akár halállal is járhat!

Alvást gátló tényezők, zavarok

Pihenésünket nem csak tudatosan tudjuk gátolni. Sokan küzdenek különböző alvászavarokkal, melyek legtöbbször testi, illetve lelki betegséghez köthetőek. Ezek a zavarok általában elalvási, átalvási problémákat jelentenek, viszont vannak speciális zavarok is. Ilyen például a narkolepszia (amely hirtelen jelentkező, váratlan álomba merülést okoz) vagy az alvajárás.

Ha huzamosabb ideig csökkentjük az alvást, akkor az álmatlansághoz is vezethet. Tehát csak óvatosan a kávésbögrékkel. Hogyha több héten keresztül nehezen alszunk, napközben fáradékonyak vagyunk, illetve hangulatzavart is észlelünk, akkor ajánlatos orvoshoz fordulni.

Tanácsok pihentető alváshoz

A kipihent ébredéshez sok mindennel hozzájárulhatunk. Az első, hogy étkezés után közvetlenül soha ne feküdjünk le aludni, mert megviselhet minket. A sportolást és az aktív testmozgást is érdemes két-három órával lefekvés előtt befejezni. Az ideális környezet alvásunkhoz, ha a szobában picit hűvös van. Az ágy és a matrac kérdése pedig talán a legfontosabb. Sokan szeretik a kényelmes és puha ágyikót, de ez hosszútávon a hátnak sem tesz jót. A Legjobb, ha minél keményebb matracon alszunk lehetőleg síkfelületen. Ha használunk párnát, az is viszonylag lapos legyen és igazodjon a nyakszirtünkhöz.

Ezekkel a módszerekkel elősegíthetjük a minőségi alvást, de ne feledkezzünk el arról sem, hogy a túl sok alvás sem tesz jót, hiszen nyomottak lehetünk utána és nem kelti a frissesség érzetét.

Reméljük, ezekkel az információkkal segítettünk, hogy minőségi alvásban legyen részetek és teljesítőképességetek maximumát hozzátok. Szép álmokat mindenkinek!

Fotó: http://www.hastens.com/upload/669/omsomn_env4.jpg