Born Dead – Néma Bölcsők, avagy gyermekek a túlélés szélén
„17 gyermekkoporsót adunk el hetente” – mondta a közel 20 koporsókészítő egyike Kampalában, Uganda fővárosában, a hamarosan bemutatandó dokumentumfilm (Néma Bölcsők) egyik jelenetében. Ennél többet is vennének, ha lenne rá pénz... De miről is van szó? Arról, hogy huszonötezer gyermek hal meg naponta a világon, olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének – ha lenne hozzá eszközük és lehetőségük. Sokan nem is gondolnák, hogy milyen, számunkra alapvető és természetes dolgokban szenved hiányt a fejlődő országok lakossága. Most a civileken a sor, hogy október közepén mindezt egy budapesti kampány keretében mutassák be nekünk, magyaroknak. Eljött az idő, hogy felismerjük: nincs is olyan rossz dolgunk… képességünk viszont annál inkább, arra, hogy segítsünk a szenvedőknek.
Te mit szólnál ahhoz, ha minden nap babból készült kotyvalékkal kellene életben tartanod a gyermeked? És ha nem lenne más lehetőséged? Elképzelhetetlennek tűnik, pedig ez a jelenség nagyon is része az ugandai családok mindennapi életének. Azonban nem csak az alultápláltság fenyegeti az ottani gyermekek túlélési esélyeit. A Toldi és a DocuArt Moziban, valamint a Zacc Kávézóban megtekinthető dokumentumfilm bemutatja a többi veszélyforrást is: az elégtelen színvonalú oktatást és orvosi ellátást, a fertőzéseket és járványokat, valamint a gyermekkatonákkal vívatott fegyveres konfliktusok veszélyeit, amelyek tovább sötétítik az amúgy is kétségbeejtő jövőképet.
„Mi közöm hozzá? Afrika messze van, itthon is van elég problémám. Úgysem lehet rajtuk segíteni. Meg hát, ugye, válság van.” Ismerősek ezek a szavak? Sajnos a legtöbben hasonlóan reagálnak, ha ilyesmiről hallanak. Pedig a helyzet éppen azért fajult idáig, mert a világ egyötöde (akik a többséghez képest igencsak jól élnek), soha sem foglakozott igazán azzal, hogy a jóléti-fogyasztói társadalmom építgetésének mik lesznek a szociális következményei vagy környezeti hatásai a Harmadik Világban. Azok szenvednek ugyanis a leginkább a fejlett országok tevékenységeitől (környezetszennyezés, méltánytalan és profitorientált kereskedelmi gyakorlatok, negatív diszkrimináció stb.), akik a legkevésbé tehetnek róla. Miután a nemzetközi közösséget elkezdte furdalni a lelkiismerete, létrejött egy globális kezdeményezés: 2000-ben 189 ENSZ-tagállam kötelezte el magát (köztük hazánk is!) amellett, hogy 2015-ig nyolc globális problémát enyhítenek. A gyermekhalandóság mértékének csökkentése ugyan a 4. Millenniumi Cél, a 2005-ös számvetés során kiderült: a helyzet nemhogy nem javult, hanem egyre rosszabb, s a célok megvalósítása kudarcba fulladni látszik. Mindennek számos oka van – leginkább az anyagi támogatásra kötelezettséget vállalt donorországok vonakodása (a válságra hivatkozva pl. a magyar kormány még azt az ígért összeget sem hajlandó befizetni, ami fejenként kb. egy mozijegy árát tenné ki), a nemzetközi fejlesztések átláthatatlansága és koordinálatlansága stb. Ha valóban folytatni kívánjuk törekvéseinket az összefogás és szolidaritás jegyében, ugyanígy kell viszonyulni a felmerülő problémákhoz: a helyzet reális felismerése, illeve a felelősség- és kötelességtudat erősítése a lakosságban elengedhetetlen a célok megvílósítása érdekében. Mivel hazánk is elkötelezte magát a segítségnyújtás mellett, a magyar lakosságnak is felelőssége hozzájárulni a sikerhez – ha mással nem, legalább a kormány irányába történő nyomásgyakorlással, illetve a civil szervezetek lobbitevékenységének támogatásával.
Magyarország papíron fejlett ország, ennek ellenére a segítségnyújtás, a szolidaritás kultúrája finoman szólva fejletlen. Az Anthropolis Egyeslület és a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alaptvány (DemNet) által szervezett, október 12-17 között zajló kapmány célja éppen az, hogy ezen közösen változtassunk, hogy legalább elgondolkodjunk. Ideje, hogy tegyünk is valamit az önhibájukon kívül (pontosabban: a fejlett országok által folytatott tevékenységek miatt) a létminimum alatt élőkön, és ne csak beszéljünk róla. A színes programfelhozatal vonzó lehet az érdeklődők és tenni akarók számára: lesz filmvetítés, előadások, kerekasztal-beszélgetések, foglalkozások, fotókiállítás. Érdemes részt vennie az eseményen azoknak, akik felismerték, hogy globalizált világunkban minden mindennel összefügg, s a többezer kilométerre zajló dolgok idővel ránk is negatív hatással lesznek (gondoljunk csak a menekülthullámokra: az emberek már ma is a fejlett országokba menekülnek az élhetetlen körülményekből, jobb élet reményében). Ott a helye azoknak is, akik erre még nem gondoltak, de készek más szemmel nézni a világot. Ez a program tehát nemcsak az elkötelezett szolidaritás-hívőknek szól, hanem mindenkinek, aki szeretné megérteni, hogy miért is ilyen fontos a szegénység elleni küzdelem. Nekik – és nekünk. Minden emberi lénynek!
Sajtóvetítések:
Toldi Mozi: okt. 12. (hétfő, 18:00) és okt. 17. (szombat, 18:00)
DocuArt Mozi: okt. 13. (kedd, 10:30) és okt. 15. (csütörtök, 18:00)
TV premier: okt. 17. (szombat, A Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja!) 23:05, MTV1
További nyilvános vetítések:
Toldi Mozi (Bp. V. ker., Bajcsi-Zsilinszky út **):
okt. 22. (csütörtök, 18:00)
okt. 29. (csütörtök, 18:00)
nov. 2-4. (a „Verzió” Emberi Jogi Filmfesztivál keretében)
Zacc Kávézó (Bp. IX. ker., Köztelek u. **):
nov. 13. (péntek, 18:00)
DocuArt Mozi (Bp. IX. ker., Erkel u. **):
nov. 17. (kedd, 18:00)
nov. 24. (kedd, 18:00)
Szerző:
